Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei

30 Két világnézet és ezek szabadsága. az örök életre, hanem emberi törvények, melyek­nek csak emberi tekintetekből engedelmeskedünk. „Erkölcsösség és vallásosság“ így mondják, ne állítsanak többé nekünk keskeny lajtorjákat, melye­ken mindenki magárahagyva kúszik a túlvilág magaslataira : a béke büszke boltozatát emelik majd ezen világ fölé, amely alatt a fajok egyet­értésben élnek, folytonos sorakozásban létük vég­telen láncához... Eljön a nap, amikor a gondolat sugarai, melyek most csak a legmagasabb, legszaba­dabb hegyormokra hoznak pirkadást, az emberiség legmélyebb rétegeibe is be fognak világítani.1 Jaj, ha ezen magas hegyormokról, melyeknek kőzete semmi életet és semmi termékenységet nem fogad már el az égtől, az istentagadás vigasztalan puszta­ságai ereszkednének le a még virágzó völgyekbe ! Váltakozó alakban térnek vissza az emberies világ­nézet ezen központi eszméi a szabadkőműveseknél és szabadgondolkozóknál, a szabad vallásúaknál és a szabad iskola érdekében izgatóknál. Hogy a szabadkőművesség kezdettől fogva zászlójára írta az emberiességet, ismeretes. „Egyetlen, végtelen mély értelmű szó — így ír évekkel előbb az egyik hivatalos hang — magában foglalja a szabadkőmű­vesség elvét, célját és egész tartalmát. Ez a szó az emberszeretet. Igen, nekünk az emberszeretet min­den. Mi az emberszeretet ? Az egyetlen és általános emberi.“2 „A legtisztábban emberi a fenséges isteni 1 Jodl, Geschichte der Ethik in der neueren Philosophie II. 1889. 493. sk. — 2 Freiburger Ritual 24. Pachtler, der Götze Humanität 1875. 249. sk.

Next

/
Thumbnails
Contents