Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei

18

Két világnézet és ezek szabadsága.

betartását kívánja ; ezért minden emberi tekintély az Isten uralmában való részesedés. Így aztán megtörténik, hogy a tudomány művelője nézeteinek szabad nyilvánításában bizonyos korlátok közé szorul, amikor ezt a közjó érdeke kívánja.

Mindazonáltal az ember szabad. De ez a szabadság nem jelent teljes függetlenséget, mindentől való mentességet, hanem csak azon külső korlátoktól való függetlenséget, melyek természetéből folyó kifejlődését és tevékenységét akadályozzák. Szabadsággal rendelkezik, de a neki megfelelő szabadsággal, amelyben testileg és lelkileg növekedni tud, amelyben képességeit kifejlesztheti. Az igazság és rend ezen fensőbb tekintélyeihez és erőihez való csatlakozás, melyektől az ember függ, lényének követelménye és nem sérelme, személyiségének nem az elsatnyulását, hanem kifejlődését jelenti, mert hisz számára életforrások ezek, létének rendet és ossz- hangot adnak, önmaga es saját korlátoltsága fölé emelik őt, megszabadítják szűk rövidlátásának és önzésének korlátáitól, rendetlen vágyainak rabláncaitól. Ha az ember felszabadítja magát e kötelékektől, melyeket viselnie kell, mindenesetre ez is szabadság; de olyan szabadság, mely természete ellen van, amely kárára, sőt talán pusztulására vezet.

Nézzük a fát. Meg kell lennie azon szabadságának, hogy természetének megfelelően kifejlődhessék, Ha tehát arra kényszerítik, hogy a földön kússzék, ahelyett, hogy a magasba nőjjön, ha elzárják tőle a levegőt és a világosságot, akkor azok megsértik szabadságát, mellyel rendelkeznie kell. Ám feltétlen sza-