Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Urunk hegyi beszéde

70

URUNK HEGYI BESZEDE

anélkül teszi, hogy arra gondolnánk. Ez gyakran megtörténik a föld javaival, de az Isten országát — keressétek. Félelemmel és rettegéssel munkáljátok üd- vösségteket/ amint sz. Pál mondja. Ez az egyetlen dolog, mely megérdemli, hogy aggódjatok érte.

És mégis ki merném mondani, hogy ebből a keresésből száműzni kell az aggódást és a nyugtalanságot. Mert mint ugyancsak sz. Pál hozzáteszi : Isten az, ki bennetek mind a szándékot, mind a véghezvitelt eszközli jóakaratából} Rettegj tehát, mikor üdvösségedet munkálod, de mégse essél kétségbe erőd gyengeségén. Isten veled munkálkodik; igen, ő mindazt együtt cselekszi veled, amit te cselekszel. Reméld tehát az ő segítségét, bízd magadat karjaira. O jó, meg fog könyörülni gyengeségeden. Munkálni fogja benned jóakaratából azt, amit neked is munkálnod kell. Munkáld tehát üdvösségedet, munkáld gondosan és rettegéssel, de munkáld mégis a nyugalom bizonyos nemével, mint aki a mindenható és végtelenül jó Istennek teljes segítségét várja.

Ne aggódjatok tehát a holnapról; mert a holnapi nap majd gondoskodik maga-magáról. Elég minden napnak a maga baja? Ha fontos e parancs az élet minden gondjára, jóval fontosabb az üdvösség dolgára nézve. Vannak, akik gyötrődnek, mondván : Íme mily jó, meggyóntam, megtértem; de miféle fájdalmak érnek majd a jövőben, mily kísértések, mily kellemetlenségek ! Nem bírok majd ellenállni ;

i Fii. 2, 12. — 2 u. o. 13. — 3 Mt. 6, 34.