Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Urunk hegyi beszéde

URUNK HEGYI BESZÉDE

49

úgy cselekedni, hogy lássanak benneteket az emberek, mert akkor elvettétek jutalmatokat. Követeljétek meg a jutalmat az emberektől, akikért cselekesztek, de Istentől ne várjatok mást, csak büntetést, amelyet fentartott a képmutatóknak. Valahányszor dicsérnek téged, rettegj az Üdvözítő szavaitól : Bizony mondom nektek, elvettétek jutalmatokat}

Mily jelentős szó ! Jézus Krisztus ismétli minden egyes cselekedeténél, amint ez a fejezet részletesen megjelöli. Emlékezzél csak arra, amit a gonosz dúsgazdagról mondott : Elvette a jót életében. És máshol a lakomáról mondott példabeszédében : Ok is meghívnak és viszonzásban részesülsz.2 Boldogok tehát azok, akiknek élete el van rejtve Jézus Krisztussal az Istenben,3 mint sz. Pál mondja ; ez az, amit a világ nem ismer; boldogok, kik Istennel magányban élnek, akik beérik az ő tekintetével ; mert mily tévedés és őrültség meg nem elégedni ily szemlélővel. Olyanok ők, mint ismeretlenek, mondja ugyancsak sz. Pál,4 mivel nem szerepelnek az emberek hiú társaságaiban. Mégis ismeretesek : Isten annál inkább tekint rájuk, minél kevesebbet gondolnak velük az emberek, mivel úgy vannak, mintha nem volnának a földön. Boldogok, boldogok ! Ha még az embereknek akarnék tetszeni, mondja sz. Pál, nem volnék Krisztus szolgája.B

E részben nagyon óvakodjunk bizonyos gondatlanságtól, mely elhanyagolja a külső cselekedeteket, melyek felebarátunk épülésére szolgálnak.

1 Mt. 6, 2. — 2 Lk. 16, 25; 14, 12. — 3 Kol. 3, 3. — 4 Kor. 11. 6, 8. — 6 Gal. 1, 10.

4