Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)
Az Üdvözítő utolsó hete. Krisztus Urunk beszédei és beszélgetései virágvasárnaptól az utolsó vacsoráig
AZ ÜDVÖZÍTŐ UTOLSÓ HETE 387 Úgyannyira, hogy miután a mi vétkes természetünknek minden nyomorúságán átmentéi és mindent megpróbáltál, kivéve a bűnt : tudsz szánakozni gyarlóságainkon,1 mint oly gyarlóságokon, amelyekkel te is körül vagy véve. S jóllehet te sohasem szenvedtél oly különös betegségben, mint amilyenben mi gyakran szenvedünk, mégis elszenvedted az éhséget, szomjúságot, fáradságot, gyengeséget, melyek természetünk közös betegségei. Elszenvedted az ijedtséget, a félelmet, a szomorúságot, a gyötrelmet, még a haláltusát is, melyek sokkal félelmetesebb betegségek. Hordoztad a sebeket, amelyek mintegy darabokra tépték szent testedet, s azt mondottad prófétád ajkával, hogy nincs többé emberi alakod,2 hanem féreg vagy és nem ember? Ezért mondja ismét prófétáid egyike : Hozzá közeledtünk és néztük öt, és nem volt színe, sem ékessége, hogy kívántuk volna öt, a megutáltat és legutolsót az emberek között, a fájdalmak férfiát? Érezted tehát a beteg emberi nem legnagyobb, legrettenetesebb és legfájdalmasabb gyengeségeit, s ha nem szenvedtél is a láztól és a természet betegségeitől, amelyek a te tökéletes alkatoddal nem férhettek össze, — hiszen azok rendetlen emberi indulatokból származnak, amelyeket nem is akartál magadban megtűrni — mégis mindezt megpróbáltad a halandóságban, mely azoknak forrása. Innen származik benned az élénk részvét bajaink iránt és ezért könyörültél betegségeinken is és valahányszor betegségeket gyógyítottál, i Zsid. 4, 15. - 2 íz. 53, 2. —3 Zs. 21, 7. — * íz. 53, 2. 3. 25*
