Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Urunk hegyi beszéde

30 URUNK HEGYI BESZEDE nője, Sodoma és Gomorrha, mert az ő gonoszsá­gukat túlhaladtuk, mi, akiknek felül kell emelked­nünk a legbölcsebbek igazságosságán is. Ily módon kell kialakulnia a keresztény igazságosság nagy eszméjének. De van még valami kiválóbb dolog is ; ez a harmadik fok és a tökéletesség; ebben a keresz­tény igazságosságnak önmaga fölé kell emelked­nie. Nem, testvéreim, mondá sz. Pál, nem hiszem, hogy már elértem volna az igazságot, amire törek­szem, vagy már tökéletes volnék, de futok utánaf mint az az ember, aki nem hiszi, hogy elérte azt, amit óhajt. Unum autem — ezt az egyet azonban megteszem, hogy feledve, ami mögöttem van, min­dent, amit tettem, minden törekvésemet, minden gondolatomat (lám, semmibe veszi minden előre­haladását, amit magától tett, nem áll meg annál, nem nyugszik meg abban), az után nyúlok, ami előttem van ! Figyeljük meg a szót, utána nyúl : erőfeszítést tesz valami módon, kilép magából, valamiképen szétszedi önmagát azon erőmegfeszí­téssel, melyet végez azért, hogy előre haladjon, íme tehát az igaz, a valóban igaz keresztény; azt hiszi, hogy semmit sem cselekedett, mert ha magát eléggé igaznak gondolja, egyáltalában nem az. Ezért mindig előre kell haladnia és fokról-fokra folytonosan tökéletesednie. Legyetek tökéletesek, valamint a ti mennyei Atyátok is tökéletes. Legyen meg legalább az akaratotok, mert aki megmarad 1 Fii. 3, 12. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents