Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Az Üdvözítő utolsó hete. Krisztus Urunk beszédei és beszélgetései virágvasárnaptól az utolsó vacsoráig

364

AZ ÜDVÖZÍTŐ UTOLSÓ HETE

mérték szerint adni ; meg- kell ragadni egy-egy szorongattatásnak, valamely szenvedély elgyengülésének, egy betegségnek, vagy veszteségnek kedvező pillanatait; figyelmeztetni kell ilyenkor a híveket: Lám, Isten figyelmeztet ; Isten zörget, Isten kelteget benneteket. Az okosság első megnyilvánulása : megragadni az időpontot; különben számot kell adnunk Istennek az elvesztett pillanatért és felebarátunk elkárhozásáért. Az okosság második jele: adni mérték szerint; csak annyit, amennyit az emberek elbírnak : Ne adjátok a szentet az ebeknek, se ne hányjátok gyöngyeiteket a sertések elé:1 ne hirdessétek az Istennel való egyesülés nagy titkait a még meg nem tisztult lelkeknek, akik arra szorulnak, hogy megrendüljenek és elijedjenek a bűntől; ne adjatok elhamarkodva feloldozást, sem oltáriszent- séget; ne adjátok azt az ebeknek és a sertéseknek, a tisztátalan lelkeknek: fokonként haladjatok, lassanként sikert értek. Mégis eljön a pillanat, amikor már nem lesz idő és nem lehet mértéket tartani. Erre vonatkozólag: Meg ne dorgálj, hanem ints;2 majd: Szelídséggel kell feddeni;3 másutt : Fedd meg őket keményen,4 s ismét : Alkalmas és alkalmatlan időben,6 különben minden elveszett. Ilyen a jó szolga hűsége és okossága.

Két dologra kell súlyt helyeznünk; ez: a helyes alap és a mód. Alapelved ez legyen : adj hűségesen. A mód pedig, mely szerint adnod kell, ez legyen:

1 Mt. 7, 6. — 2 Tim. I. 5, 1. — 3 Tim. n. 2, 25. - 1, 13. — s Tim. II. 4, 2.

< Tit.