Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Az Üdvözítő utolsó hete. Krisztus Urunk beszédei és beszélgetései virágvasárnaptól az utolsó vacsoráig

362

AZ ÜDVÖZÍTŐ UTOLSÓ HETE

Nyolcadszor: E családatya, ki oly nagy szeretettel jő, hogy nekünk adja az örök javakat a halál képében, még egy más képet is vesz fel, a tolvaj1 képét, vagyis azon ellenség alakját, aki el akarja tőlünk ragadni mindenünket s főleg azt, amit szeretünk. Először a földi javakat és az érzéki gyönyöröket, melyekkel magunkat boldogítottuk. Egyszerre mindenünket elveszítjük, javaink idegen kézre kerülnek, az örömök szétoszlanak, mint a füst, mint a pelyva, melyet a szél felkap. Másodszor elveszi lelki javainkat, mint a megtérés gondolatát, a tökéletlen vágyakat, melyek bennünket gyönyörködtettek s a halálba szenderítettek. Mindettől meg leszünk fosztva; a jóakarat, a jobbérzés és az erények minden gyengéd indításainak dacára, melyek e szavakat adták ajkunkra : Gazdag vagyok, látni fogjuk, hogy szegények, nyomorultak, ügyefogyottak, mezítelenek, szánalomraméltók vagyunk ; jobban mondva nem is méltók a szánalomra gonoszságunk miatt ama javak nélkül, amelyek megnyitják számunkra az ég ajtaját, mint a Jelenések könyve írja.2

Kilencedszer és utoljára, fontoljuk meg e szavakat : Legyetek készen. Számadástok rendben legyen,2 adósságtok kifizetve, terveitek végrehajtva : mert e pillanat után nincs már semmi remény. Mily aggodalom, mily rettegés lesz e szigorú bírót látni, aki titeket számadásra fog kényszeríteni! A végső, kikerülhetetlen büntetéssel fogtok adózni azért, amit önkényt nem rendeztetek jó cselekedeteitekkel.

1 Lk. 12, 39. — 2 Jel. 3, 17. — s Mt. 24, 44.