Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Az Üdvözítő utolsó hete. Krisztus Urunk beszédei és beszélgetései virágvasárnaptól az utolsó vacsoráig

AZ ÜDVÖZÍTŐ utolsó hete

355

ság, követni akarlak I Ha eltűnsz, mint a villám és oly gyorsan elkápráztatod szemeimet, mint a villám, emlékezni fogok arra, Hogy láttalak téged : újból örömre hangol a remény, hogy a következő pillanatban megint láthatlak ; iparkodni fogok mindabból hasznot meríteni, amit e tüneményes pillanatban mutatni fogsz nekem : mától fogva éjjelnappal csak az örökkévalóság után fogok epedni, ahol világítani fogsz, ahol le nem tűnői, el nem sötétülsz soha ; ahol felkelsz s le nem nyugszol ; ahol örökre bennetek fogunk gyönyörködni, mint a valóságos és egyedüli világosságban, ó Atya, Fiú és Szentlélek!

85. nap.

Megfontolásra méltó utasítások. Légy készen : vigyázz minden órában. Az egyik fölvétetik, a másik otthagyatik. Mt. 24,37—51.

Mk. 13, 33—37. Lk. 17, 24.

Az előbbiekben kétféle részletes utasítást találunk, amely méltó arra, hogy megfontoljuk. Jeruzsálem pusztulásánál futással kellett menekülni : Akkor, akik Júdeábán vannak, fussanak a hegyekre így tettek a keresztények, akik tényleg hegyes vidékre, Pella városába menekültek, mint a történet feljegyzi ; ezért nem látjuk őket szenvedni Jeruzsálemben, sem Titus ostroma alatt ott tartózkodni. A világ végén bekövetkező csapásoknál azonban nem szabad menekülésre gondolni, mivel azok általánosak és kikerülhetetlenek ; de elő kell reá

1 Mt. 24, 16.

23*