Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)
Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére
ELŐKÉSZÜLET 101 hanem Isten dicsőségére} Lázár mégis meghalt. Az Üdvözítő azonban azt akarta kifejezni, hogy a halált le fogja győzni és az Isten Fia e győzelemmel meg fog dicsőíttetni. Lázár barátunk alszik, folytatja, de elmegyek és fölkeltem öt álmából.2 A halált inkább álomnak, mint halálnak nevezi és megmutatja, hogy neki époly könnyű föltámasztani a halottat, mint fölkelteni az alvót. Amint előre halad, mindjobban kitűnik, hogy ő a halál legyőzője. Ha itt lettél volna, testvérem nem halt volna meg. De most is tudom, hogy akármit kérsz Istentől, megadja neked Isten. Mindenható vagy, nemcsak elejét veheted a halálnak, hanem a már kezei közt levő zsákmányt is elragadhatod tőle. Testvéred föltámadIs Tudom, mondá Márta, az utolsó napon. Nem kételkedik, hogy Jézus előbb is fel tudja támasztani, de nem tartja magát méltónak e kegyelemre. Most pedig élvezzük az Üdvözítő szavait, melyek után már semmi sem borzasztó a halálban. En vagyok a föltámadás és az élet; aki én bennem hisz, még ha meghalt is, élni fog és mindaz, aki él és én bennem hisz, nem hal meg örökké.4 Nem hal meg soha; a halál csak átmenet lesz rá nézve; nem fog a halálban maradni, hanem olyan állapotba jut, hol sohasem fog meghalni. Nagy Mártának hite. Midőn a zsidók azt mondják Jézusról : Nem tehette i i Jn. 11, 4. — a U. o. 11. — 3 U. o. 23. — * U. o. 25. 26.
