Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
VISSZAPILLANTÁS ÉS BEFEJEZÉS 593 keserű gúny csendül ki ebből a tanításból. Nem, a nyomorultak könnyeit nem tudja felszárítani, nem képes tört szivüket csak valamiképen is megvigasztalni. Itt van a világ-boldogság vagy kulturhaladás keresőinek erkölcstana is, akiket a haladás és közjó eszméje részegít meg s akik mindent ezeknek az eszméknek szolgálatába hajtanak. De ugyan . mi bírhatja az embert arra, hogy saját javát a közjónak feláldozza? E kérdésre nem tudnak feleletet adni, mert szerintök nincs halhatatlanság; olyan ember pedig, aki hajlandó volna minden kárpótlás nélkül saját javát az általános boldogság és kulturhaladás oltárán föláldozni, — nagyon kevés akad! Ide tartozik az ó- és újkori sztoikusok erkölcstana is; ez az erkölcstan azonban csak a mindent lenéző bölcselőknek és tudósoknak felelhet meg, akik saját egyéni erényeikben találják föl azt, ami élvezetes és csak abban gyönyörködnek. Kantnak kategorikus imperatívuszról, autonómiáról és emberi méltóságról szóló beszéde az emberek nagy tömegét hidegen érinti és valóban semmit sem érnek ezek a beszédek, ha igazán nehéz kisértések, próbák és szenvedések érik az embert. Hogy biztos erkölcsi állásunkat el ne veszítsük, sokkal erősebb horgonyra van szükség. Végül itt van még a kifejlődési elmélet erkölcstana is, amely a jövő embereire, az eljövendő «Über- mensch»-re tereli a ma élő emberek figyelmét és azt kívánja tőlük, hogy a jövő nemzedékek «Übermensch» fajának kialakulására való tekintettel erősítsék magukat, haladjanak az erény útján és legyenek készek minden áldozatra. Ilyen erkölcstant fölvetni annyi, mint elvetni. Ezek felett a semmitmondó rendszerek felett mennyire kiemelkedik, milyen magasztosan tündököl előttünk a Katholikus világnézet. 38
