Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
576 HARMADIK KÖNYV állítja, hogy: «Ez a rend (a jezsuiták rendje) a proba- bilizmus segélyével majd minden halálos bűnt bocsánatossá változtatott. Kitanít, hogyan henteregjünk a sárban, miként zavarjuk össze a lelkiismeretet és a bűnt bűnnel irtsuk ki». A szövetségtanács 1872. évi igazságügyi bizottsága egyik Ítéletében ezt a nyilatkozatot teszi a jezsuita-törvényről : «A jezsuiták probabilizmusa megengedi, hogy a lelkiismeret ellen (!) cselekedjünk, csak elegendő alapunk legyen hozzá». Ez a mondat foglalja magába az u. n. jezsuita-törvény fő megoko- lását.1 Csak merne valamelyik katholikus ilyen vastag tudatlanságot eláruló nyilatkozatot tenni a protestáns tanokról, micsoda jajveszékelés támadna az ellentáborban ! A probabilizmus természetesen csak akkor érvényesül, ha a törvény igazán kétes, vagyis ha a szakadások sem egyeznek meg létezésében. A valóságban legtöbb esetben teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy mi a kötelességünk. Hogy a rablógyilkosság, ölés, házasságtörés, fajtalanság, lopás, csalás, rágalom, álnokság, hamis tanúvallomás, hamis eskü, részegség stb. meg nem engedett dolgok, magától érthető. Épígy mindenki tudja azt is, hogy az illetékes hatóság minden egyes intézkedéseinek — még ha nem is írja elő világosan a büntetést — engedelmességgel tartozunk, hogy adósságainkat ki kell fizetnünk, a megkötött szerződéseket be kell tartanunk, ha azt akarjuk, hogy az emberek is bizalommal viselkedhessenek egymás iránt, hihessenek egymásnak. Ha mindezeket a nyilvánvaló kötelességeinket híven betartanók, gyönyörűség volna nézni az erkölcsösen virágzó társadalmi életet és meg sem lát1 V. ö. Heiner, Der Jesuitismus. 73.
