Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
566 HARMADIK KÖNYV 3. §. A lelkiismeret keletkezése, lényege a keresztény tanítás szerint. Amíg a modern világnézet képviselői hiába fáradnak azon, hogy önkényes és mesterkélt elméletekkel a a lelkiismeret keletkezését csak félig is érthetővé tegyék, a theizmus már régóta megfejtette ezt a problémát, még pedig a legegyszerűbb és legkielégítőbb módon. Amilyen önkénytelen, hogy minden ember megalkotja magának ez erkölcsi törvényeket,1 amelyek lényegileg a tíz parancsolatban találhatók, ép ilyen önkénytelenül alkalmazzuk is azokat, midőn cselekvéseink jó vagy rossz voltát ezek világánál Ítéljük meg. Az alapot és hajlamot maga a Teremtő oltotta szivünkbe. A gyakorlati ész mindenben számol a körülményekkel. Kérdezzük csak meg a földmívestől, hogy miért kezdi ősszel vagy tavasszal a vetést és nem nyáron ; miért használja csak ezt vagy azt a talajt és miért nem veti be rosszkor a magot? Mi lesz a felelet? Általános megokolás. Kérdezzük csak meg a kertészt, hogy a fákat miért nyesi késő ősszel, vagy télen, nem pedig nyáron? — Ismét általános lesz a felelet. Ugyanez áll az iparosról, technikusról, művészről. Az építész a mechanika törvényeit értékesíti épületeinél. így vagyunk az erkölccsel is. Mindenik általános erkölcsi alapelvet alkot magának és épily természetesen alkalmazza is azokat cselekvéseire, jóknak vagy rosszaknak, dicséreteseknek vagy megvetendőknek, parancsoltaknak vagy tilosaknak Ítéli azokat. Ezt a saját konkrét cselekvéseinkre erkölcsi szempontból alkalmazott Ítéletet lelkiismeretnek nevezzük. 1 L. fent.
