Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Bevezetés - Első könyv. Az ember
12 ELSŐ KÖNYV tana az, hanem a természetbölcselet követelménye». Jobban már el sem lehet árulni, hogy némely természet- búvár csak azért állítja az ősnemződést, mert fél a teremtő elfogadásától. Az Istenbe vetett hit ellen, Haeckel kifejezése szerint, az ősnemződésben van a «menekvés». Ez a szabad «előítélettől ment» tudomány! A félelem mégis csak rossz tanácsadó. Az újabb kutatás, Pasteur alapvető kísérleteire támaszkodva, meg- cáfolhatatlanul bebizonyította, hogy manapság sehol sem lehet ősnemződést, vagyis szerves lénynek a szervetlen anyagból való keletkezését, kimutatni. «A generatio aequivoca problémáját, mondja a fiziologus BernsteinsJ elhagyta a tudomány. Elzárt térben még a legkomplikáltabb szerves vegyületek keverésével sem lehet a legkisebb organizmust sem létrehozni.» Még az utolsó években is mindent elkövettek, hogy mesterséges úton élőlényt hozzanak létre. Különösen az angol John Butler Burke tanárnak cambridgei kísérletei váltak híressé, aki a bouillon, gelatine és pepton keverékét 130° C-ra való hevítéssel sterilizálta és a puha anyagot aztán rádiumporral behintette. Kerek testecskék keletkeztek most, megnövekedtek és külső falból és egy-egy sötét magból álló sejtekre oszlottak. Burke «radiobâknak» nevezte ezeket a sejteket. Ramsay azonban, a hires chemikus, alapos kísérletek után határozottan kétségbe vonta, hogy itt élő organizmusokról lenne szó. A folyamat pusztán fizikai. Különben Ramsay maga is tagadja az ősnemződés lehetőségét. Ma megdönthetetlenül áll a három biológiai alapigazság: omne vivum ex vivo; omnis cellula ex cellula; omnis nucleus ex nucleo, vagyis élő csak 1 1 Naturwissenschaftliche Rundschau 1890. 45. sz.
