Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
A KATHOUKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 543 írni szabályokat, melyek céljaik eléréséhez szükségesek, épúgy vallás nélkül is lehet felállítani törvényeket, melyek az egyesek és az egész emberi nem fenmara- dásához és boldogulásához szükségesek. Ezen szabályok összesége azonban mindenekelőtt csak részleges morál vagy megcsonkított morál lenne; az Isten iránt való kötelességekről ugyanis, melyek az erkölcstannak legfőbb és legfontosabb részét képezik, szó sem lehetne ezekben a szabályokban, mert hiszen nem gondolnak az embernek Istenhez való viszonyával. így azután valódi kötelező erőt sem lehet tulajdonítani ennek a tisztán emberi «morál»-nak. A hitetlen is beláthatja, hogy a felebarát életének, becsületének, vagyonának tisztelete nélkül társadalmi, rendezett élet nem lehetséges. De mi kötelezi őt, hogy ezt a belátást kövesse? Hogyan lehet elérni, hogy maga ismerje el bensejében : te rossz, kötelességmulasztó és büntetésre méltó vagy, ha igazságtalanul felebarátod életéhez vagy vagyonához nyúlsz? Azt fogjuk neki mondani, hogy ez bűn a társadalom java ellen? De mi kötelezi őt arra, hogy saját boldogságát alárendelje a társadaloménak? Hátha Ehrenfelsseli arra a meggyőződésre jutna, hogy a társadalom fennállására és előhaladására egyes gonosztevők nemcsak nem ártalmasak, hanem szükségesek és kívánatosak, mint néhány csuka a halastóban ? Mi kötelezi tehát az egyes embert arra, hogy eljárásában tekintettel legyen mások javára, akik csak számban és fizikai erejükkel múlják őt felül? Vagy talán saját boldogságára mutassunk reá, mely feltételezi a társadalom jólétét? De az egyáltalában nem igaz, hogy az egyes emberre — tisztán földiesen 1 1 System der Werttheorie. II. 231.
