Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai

tisztán alanyi ismeretformák tárgyi érték nélkül. Az okság elve csak a gondolkodásra érvényes, csak alanyi értéke van, nem más, mint annak a szellemünkben rejlő szükségletnek kifejezése, hogy gondolkodásunkban rendnek kell uralkodnia. Hogy valósággal mi van és mi történik a világon, nem tudjuk.

Ezen a minden egészséges emberi értelmet kigúnyoló és minden igazi tudományt aláásó elméleten nyugosz- nak Kant összes támadásai Isten létének bizonyítékai ellen. Ha mégis olyan sok hiszékeny követőt talál, az csak azt mutatja, hogy milyen kevéssel megelégszik a mi tudományára büszke korunk, mihelyt olyan igazságoknak el nem fogadásáról van szó, amelyek előítéleteken nyugvó nézeteivel meg nem egyeztethetők. Egyébként igen nagyra vannak az emberek koruk tudományával és kérkednek vele, de mihelyt Isten kerül szóba, jónak látják és nem restellik a tudatlanság köpenyege alá rejtőzködni.

A vallás Kant értelmében vett alanyi felfogásának van egy nagy előnye, mely valószínűleg sokakat nyer meg a számára : t. i. szerfölött kényelmes. Az érzelmi vallás hívének nem kell többé rá nézve kellemetlen dogmákban hinnie, nem kell többé imádkoznia, templomokat látogatnia; és ami a fő nem kell félnie az örök Bírótól és egész életét saját belátása szerint rendezheti be. Csak az a kár, hogy a számítás hamis és maga a kényelmesség nem lehet bizonyíték a vallás igazsága mellett.

4. Kant és Schleiermacher vallásrendszerével közeli rokonságban van az ú. n. modernizmus, mely a katho- likus táboron belül protestáns mintára akarja alakítani a vallást és amelyet X. Pius pápa 1907. szept. 8-án kiadott Pascendi dominici gregis kezdetű encyklikájá532 HARMADIK KÖNYV