Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai

A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI

529

bözik az emberi kedélytől, «nem más, mint az erkölcsi eszmények valószerű (konkrét) érzéki megtestesítése». Ziegler1 szerint a vallásos hit a végtelen érzetében gyökeredzik. «A végtelen vágy érzete, mely végtelenbe vetett hithez vezet, ebből a végtelenségből és magasztosságból természetesen maga is tartalmaz valamit... és így maga szentéllyé válik, melyhez nyúlni sem önmagának, sem másnak nem szabad».

Ilyeneket hallhatunk ma minden oldalról és ennek a felfogásnak csak szükségszerű következménye, hogy minden protestáns maga alkotja meg vallását.1 2 «Nem lehet máskép, mint hogy a hit minden emberben új alakban jelenjék meg».3 4 * Berlinben a protestáns nagygyűlésen (1904. okt. 6.) az egyik szónok nyíltan kijelentette, hogy nem a különös dogmákon, az apostoli hitvallás megtartásán fordul meg a dolog; a szükséges vallás meg van abban, aki önmaga alkotja meg magának vallását.11

A vallási szubjektivizmusban tovább menni már nem lehet. E felfogás szerint tárgyi, általánosan érvényes vallási igazság nincsen. Mindenki magának alkotja meg a maga igazságát, világnézetét és ezt a saját maga vallásának nevezi és épen ezért egészen természetes, hogy ma majdnem minden nap lép föl egy-egy vallás alapító, aki új vallást hirdet a világnak. Ilyen manapság — hogy csak néhányat említsünk — az énvallása, urak vallása, eszmék vallása, a részvét vallása, a János- ösztönnek, a szeretetnek vallása, a napfény vallása, az

1 Wissen und Glauben.2 14.

2 L. fent.

3 Die christliche Welt 1904. 26. sz.

4 Köln. Volksztg. 1904. 834. sz.

Katholikus világnézet. 34