Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai

járt a felebaráti szeretetét is : «A második pedig hasonló ehhez : Szeressed felebarátodat, mint tennenmagadat. E két parancsolaton függ az egész törvény és a próféták».i

A két parancs belső összefüggésének az az alapja, hogy az emberek némiképen Isten nagy családját alkotják. Isten minden embernek atyja, mi pedig egymásközt testvérek, ugyanannak az Atyának vagyunk gyermekei, akinek természetes és természetfölötti képmása mindannyiunkban visszatükröződik ; Krisztus szent vére mindannyiunkat megváltott, kivétel nélkül mindenkinek kiérdemelte azt a kegyelmet, hogy Isten látásában valamikor az örök boldogság részese lehessen. Ezért szinte önként következik, hogy a család tagjai közt valami közös családi kötelék is legyen. Ez a kötelék a felebaráti szeretet. Istent nem szerethetjük igazán anélkül, hogy felebarátunkat ne szeretnők. Aki barátját őszintén szereti, szereti annak fiát is. Ámde minden ember Isten gyermeke és a mennyország örököse. Tehát minden embert szeretni tartozunk.

Sőt ellenségeinket sem szabad szereteiünkből kizárni, így követeli ezt Krisztus Urunk: «Hallottátok, hogy mondatott: Szeressed felebarátodat, és gyűlöljed ellenségedet. Én pedig mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, jót tegyetek azokkal, kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok üldözőitekért és rágalmazóitokért».2 Az ellenségszeretet parancsa legalább is annyit kíván tőlünk, hogy ellenségünket a szeretet szokásos jeleiből, melyekkel minden embernek tartozunk, ki ne zárjuk.

Kétségtelen, hogy az ellenségszeretet bizonyos körülmények között nehézzé, sőt nagyon is nehézzé válhatik az emberre nézve, de semmiesetre se lehetetlen. Amire a ter396 HARMADIK KÖNYV

1 Mt. 22, 39-40. 2 Mt. 5, 43—44.