Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
ELŐSZÓ XXXIIi cáfolatukat, mikor alapvonalaiban, lehető világosan és könnyen érthetően, de mégis tudományos módszerben a keresztény morált bemutatom és így minden művelt embert meggyőzök annak igazságáról, következetességéről és szépségéről. Hamarosan láttam azonban, hogy a morálnak apológiáját csak úgy írhatom meg, ha egyúttal az egész theisztikus-keresztény világnézetre is tekintettel leszek. A keresztény erkölcstan nem lebeg a levegőben, nem alkot elzárt, izolált világot, ellenkezőleg benső összefüggésben van az egész keresztény világnézettel, hogy úgy mondjam : belőle nő ki, mint a fa a földből, a törzs a gyökérből. Ha valaki a keresztény világnézetet elveti, ezzel a cselekedetével a legélesebb ellentétbe kerül a keresztény morál legfőbb parancsaival; viszont senki sem oszthatja ezt a világnézetet anélkül, hogy a keresztény morált is ne vallaná. Ezért foglaltam bele elmefuttatásaim keretébe a keresztény világnézetet, így változott át munkám a keresztény katholikus világnézetnek, nevezetesen az erkölcstannak rövid apologetikájává. Az elméleti kérdéseket csak annyiban érintem, amennyiben szoros összefüggésben állanak a morál alapjaival és alkalmasak arra, hogy azt kissé megvilágítsák. Nem célom a katholikus erkölcstannak lehető leg- kimerítőbb tárgyalása, nem akarok tökéletes morálist adni. Ilyen tankönyveink szép számmal vannak. Csak Pruner, Göpfert, Koch, Wilmers munkáit említem a sok közül. Egyedül arra törekedtem, hogy a keresztény morál magvát és legfontosabb tanításait megismertessem, megalapozzam és a mai előitéletekkel szemben megvédelmezzem. A modern ethikai rendszerekre is csak annyiban voltam tekintettel, amennyiben Katholikus világnézet. III
