Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Második könyv. A keresztény ember a természetfölötti kinyilatkoztatás világában

A TERMÉSZETFÖLÖTTI KINYILATKOZTATÁS VILÁGÁBAN 185

helyezkedik a jogos felsőséggel, az Istennel jön ellenkezésbe. De a kereszténység egyúttal megmutatta ennek a hatalomnak áthághatatlan korlátáit is. E hatalom nem minden jognak forrása, nem mindenható, hanem az alattvalók érdekében van és azoknak jólétét szolgálja. Az egyes egyéneknek és családoknak az államtól függetlenül sok joguk van, melyet a felsőség nem mellőzhet kénye kedve szerint, sőt azt'inkább óvnia és védenie kell. Az államhatalomnak képviselői Isten előtt felelősek hivataluk vezetéséért, egykor majd ők is szigorú számadásra hivatnak.

A kereszténység a politikai élet alakulásának is új irányt adott, mikor élesen elválasztotta egymástól a világi és egyházi hatalmakat. A pogányság korában a kényszeruralom oka az egyházi és világi hatalom egybeolvasztása volt. A lelkiismeret fölött való uralom az alattvalókkal szemben, csaknem absolut hatalmat biztosított a zsarnokoknak. Hogy mennyire igazat mondunk, eléggé bizonyítja a történelem; ma is láthatjuk Törökországban, Perzsiában, Kínában, Japánban stb. De a kereszténység a két hatalmat élesen szétválasztotta. Egyházi dolgokban, lelki ügyekben az egyház intézkedik. Ezáltal oly hatalom keletkezett, mely az államhatalmat is visszaszorítja korlátái közé és az államhatalommal szemben megvédelmezi alattvalóinak lelkiismereti szabadságát.

Protestáns irók is elismerik «az államról és jogról szóló régi felfogásoknak hatalmas negativ átalakulását», mely szükségszerűen a kereszténységből következett. Gierke tanár ezt írja:1 «Egy szívvel-lélekkel vallották (a kereszténységben) azt a hitet, hogy az egyeseknek és

1 Pas deutsche Qenossenschaftsrecht III. (1881) 123,