Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Bevezetés - Első könyv. Az ember
172 ELSŐ KÖNYV Ezerféle színben mutatták be a költők és a görög néphit az istentelenek földöntúli bűnhődését. Tityos máját két keselyű rágja, amiért Letét gonoszul elrabolta ; Tantalus hasztalan iparkodik, hogy a lába előtt elfolyó patak vizével szomját oltsa, vagy hogy a feje fölött mosolygó gyümölcsből egyet is letépjen. Sisyphos szakadatlanul hengerget egy követ fölfelé és látnia kell, hogy amidőn már közel van a célhoz, újra legurul. Ixion az alvilágban tüzes kerékhez van odakötözve. A Danaidák feneketlen hordóba hordják folyton a vizet. Már a perzsa háborúk idejében általánosan elterjedt a görögök közt az a hit, hogy a halál után minden ember kivétel nélkül bűnhődni foga földön elkövetett cselekedeteiért.’ Mindenkinek meg kell majd jelennie a halotti törvényszék előtt, a jók bemennek a boldogság szigetére, a gonoszok pedig a büntetések helyére. Sophokles így énekel azokról, akik részt vettek az eleusiai mysteriumokban :1 2 «Ezerszer boldogok, Kik látván ezt a szent, dicső áldozatot, Hadesbe mennek át ; feléjük élet int, A többi mind örök, nagy szenvedésre jut.» Ugyanaz a gondolat lappang e szavakban, mely a keresztény kinyilatkoztatásban világosabban és határozottabban jut kifejezésre. A világ végén megjelenik az Emberfia az ég felhőiben, hogy Ítéletet mondjon és kinek-kinek visszafizessen érdeme szerint. A jók bemennek az örök életbe, a gonoszok pedig az örök gyötrelembe.3 Az Isten bölcsesége, igazságossága és szentsége eléggé kezeskednek e felfogás helyes volta mellett. Aki valamit 1 V. ö. Schmidt, Die Ethik der Griechen 1. 99. 2 Tr. 753. 3 Mt. 25, 46.
