Mercier bíboros : Kispapjaimhoz (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1910)

Negyedik konferencia. Isten szava

88

MERCIER : KISPAPJAIMHOZ .

Maradjanak csak csendesen, függésben az Isten leikétől és várják türelemmel eljövetelének óráját. «Ego Dominus», szólt az Örökkévaló Mózeshez,' én vagyok az Úr. Szentségre akarlak titeket vezetni, s el is vezetlek oda, ha ti is szabadon közreműködtök. Hanem az elindulás óráját egyedül én jelölöm meg s az útirányt én szabom ki. Gondviselésem minden egyes fölött külön-külön őrködik. Amint az égboltozat magas szféráiban nem kering két egyforma égitest, a lelkek égboltozatán sincs két teljesen egyenlő csillag. «In domo Patris mei mansiones multae sunt».1 Öröktől fogva meghatároztam mind- egyiktek útját, kijelöltem minden lélek számára a végső kegyelmet és az erőfeszítés mértékét, amitől annak elnyerése függ; hagyjátok magatokat oly tanulékony lélekkel vezetni, mint a zsoltáros, aki az én sugallatomra ismétli szünet nélkül: «Vias tuas Domine demonstra mihi et semitas tuas edoce me».2

Bármily mult van mögöttetek, most ebben a pillanatban megadom nektek azt a kegyelmet, ami állástokhoz szükséges. «Homo peregre proficiscens vocavit servos suos et tradidit illis bona sua el uni dedit quinque talenta, alii autem duo, alii vero unum, unicuique secundum propriam virtutem».3

Fogadjátok el, aknázzátok ki s gyümölcsöztessétek most ezt a kegyelmet türelmesen várva, míg méltónak talállak titeket nagyobb ajándékra.

Bármily csekélynek lássék az ajándék, amit kap1 Ján. 14, 2. 3 Máté 25, 14—15.

2 Zsolt. 24, 4.