Mercier bíboros : Kispapjaimhoz (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1910)
I. rész. Mercier bíboros: Kispapjaimhoz
4 mercier: kispapjaimhoz gyermek nyíltságával tárja föl szivét mindenki előtt. Emlékezhetnek még első ünnepélyes szózatára, amelyet a világhoz intézett: «Bizonyára lesznek olyanok — mondotta — akik az isteni dolgokat az emberiek szerint mérlegelik és így akarják kifürkészni, hogy szivünknek mi a törekvése, s ezek talán földies szempontokat és részrehajlást szeretnének ránk fogni. Hogy azonban gondolkozásuk alaptalanságát mindjárt most kimutassuk, leghatározottabban állítjuk, hogy Mi Isten segítségével csak egy célra törekszünk : hogy szolgái legyünk az emberi társadalomban annak az Istennek, aki minket tekintélyével felruházott. Isten érdekei a mi érdekeink ; ezekért készségesen odaadunk mindent: erőnket, sőt életünket is. Azért, ha valaki oly jelszót kíván tőlünk, amely szivünk szándékát feltárja, ezt az egyet fogjuk mindenkor minden körülmények közt vallani : «Mindent megújítani Krisztusban. Instaurare omnia in Christo»d «Erunt profecto, qui, divina humanis metientes, quae Nostra sit animi mens rimari nitantur atque ad terrenos usus partiumque studia detorquere. His, ut inanem spem praecidamus, omni asseveratione affirmamus nihil velle nos esse, nihil, opitulante Deo, apud consociationem hominum futuros, nisi Dei, cuius utimur auctoritate, administros. Rationes Dei rationes nostrae sunt ; pro quibus vires omnes vitamque ipsam devovere decretum est. Unde si qui symbolum nobis expetant, quod voluntatem animi 1 Ef. i, io.
