A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Viglás Lajos: Adatok a pálosok pesti kolostorának történetéhez

A PÁLOSOK PESTI KOLOSTORA

441

növelde-, Veres Pálné-(Zöldfa),1 Szerb- és Egyetem- utca képeznek.1 2 E mellett szól az a tény is, hogy a kincstár a rend felosztása után e területet, mint pálosbirtokot értékesítette.

A pesti telepítvény első priora a rohonci3 szüle- tésű Horváth Bernât volt, aki lankadatlan kitartás- sál és fáradságot nem ismerő munkálkodással dől- gozott az új otthon fölvirágoztatásán. Megszerezte a pesti ház számára Maróthot, mely régente is a pálosok tulajdona volt, hasonlóképen elérte azt is, hogy a nosztrai jobbágyok a pesti kolostornak tel- jesítsenek szolgálatokat. 1696-ban hunyta le szemét örök álomra a pesti kolostor e dicséretre méltó tagja és első feje. Benger azt írja róla, hogy halá- los küzdelmében harmincezer ördög vette körül, de oly nagy volt a haldokló lelki ereje, hogy minden támadásuk kudarcot vallott.4 Horváth Bernât meg- érdemli a dicséretet, mert ő rá nehezedtek a kezdet nehézségei s miként a pálosok évkönyvei mutatják, ő e feladatnak emberül megfelelt. Nemcsak a rend- tagok bizalmát bírta teljes mértékben, hanem a hi- vek tiszteletét és szeretetét is kivívta. «Tapintatos volt a világiak társaságában, kíméletes a szerzetesek közt, az Isten iránt tartozó kötelességeket megköve- telte az atyáktól, de az emberies és szükséges dolgo1 Schmall : Budapest utcái és terei 124. 1.

2 Roder Alajos : Egyházi beszéd, melyet az egyetemi temp- lom újjászentelésekor mondott (1858. dec. 28.) 21. 1.

3 Paulinorum catalogus (kézirat a N. Múzeumban).

4 Benger: Ann. Ord. S. Pauli Vol. II. 311. 1.