A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Péter Róbert: Az atyák mondásai

A PIRKE ABOTH-BAN SZEREPLŐ ÍRÁSTUDÓK

415

a zsidó nép R. TVkibat is gazdag mondakörrel vette körül, melyből a történeti valóságot csak nehezen lehet kihámozni. Szegény (proselyta?) családból származott, de szellemi nagyságával magas helyet vívott ki magának a zsidó irodalomtörténetben. Annyira otthonos volt tudományában, hogy egy kis betűből ( ץוק, xspata) «a halakát halomszámra vezette le».1 Állítólag a kabbalában is volnának érdemei.2 Talán a legfontosabb és legmaradandóbb mozzanat életében az, hogy a Misna redakcióját már ő kezdte meg, mely gyűjtemény a Rabbinak alapul szolgált.3 Főszékhelye Lydda volt. A kor, melyben működése tetőpontját4 érte el, Kr. u. 110—130. közé tehető. Mint telivér zsidó ő is a Messiást látta Barkokbaban s e megtévedés életébe került : a rómaiak kegyetlen kínzások között végezték ki s azóta szerepel a tíz «martyr» közt.5

1 Menakoth 29b.

2 Hagiga 14ó. L. Braunschweiger i. m. 235. köv. 1. Bacher, i. m. I. 240, 246. 1.

3 Erre enged következtetni : Sanh. 86a. Tos. Zabim I, 5. Továbbá Epiphanius (ed. Aur. Petaviensis S. I. 1682.) Haer. XV. XXXIII. V. ö. Hier. Ep. ad Algas. c. 10. Hoffmann (Die erste Mischna u. die Controversien der Tannaim, Berlin 1882.) azt állítja, hogy 'Akiba előtt is volt már ilyen Misna gyűjte- mény, sőt Lerner (Die ältesten Misna Kompositionen) Hilleire akarja a Misna ősi alakját visszavinni ; de érveik nem döntők arra nézve, hogy a dolog így van.

4 Tanítványai számáról mondja Jebamoth 62a : םינש

רשע ףלא םידימלת ויה יברל הביקע.

5 Bővebben : Strack, Einl. 89. 1., 17. s köv. 11. Braunschweiger i. m. 217—241. Schőrer i. m. 442—4. 1. Bacher i. m. 271—348. 1. Székely, Herrn. Bibi. 389. 1.