A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Péter Róbert: Az atyák mondásai

408

A PIRKE ABOTH-BAN SZEREPLŐ ÍRÁSTUDÓK

még a Kr. u. első század utolsó harmadába1 esik, mert a hagyomány szerint a szadduceusokkal vitatkozik,1 2 akik, midőn céljuk a zsidó állam bukásá- val meghiúsult, eltűntek; Jeruzsálem elestekor állí- tólag érdemeket szerzett magának a rómaiaknál.3 A Talmud 120 évre teszi korát; ezt az adatot ter- mészetesen fenntartással kell fogadni. Johanan ben Zakkai mindenesetre nagyképzettségű s tevékeny4 ember volt s halálát méltán megsiratták tanítványai.

Az A. M.־ban (II. 8b—14.) Johanan ben Zakkai után öt tanítványa következik : R. Elf ezer ben Horkanos R Jehosu'a ben Hananja, R. Jose a pap, R. Sinfon ben Nathanael és R. Efazar ben "Arak. Az öt közül különösen kitűntek: R. Elfezer ben Horkanos és Jehosu"a ben Hananja. Bizonyíték erre, hogy őket sorolja fel elsőknek az A. M., róluk mond először jellemzést, valamint az is, hogy a Misna az előbbit 320-szor, az utóbbit 140-szer említi és pedig vagy egymás vagy R. 'Akiba társaságában ;5 Jehosu"aval II. Qamli’el is érintkezett, de úgy látszik Eli'ezerrel6 nem.

1 Slrack, Einl. 86. I. Schürer, i. m. 433. 1.

2 Jadaim, IV. 6. 3 L. Braunschweiger, i. m. 144—5. 1.

4 Újításai közül említésre méltó, hogy a házasságtöréssel

vádolt asszonynak többé nem kellett a keserű vizet meginnia. (Sota IX, 9.)

5 A megfelelő talmudi helyeket I. Schürer, i. m. 437. 1. 90. jegyz.

6 V. ö. Schürer, i. m. 437—8.1. Strak, Einl. 87.1. A fennebbi ki- jelentés csak Eli'ezer kiközösítése utáni időre áll. Baba m. 59á. u. i.

következőket mondja : אמ*א םולש והתיבד ׳דד ׳א היתהא

11 ; ןברד לאילמג אוה• Gamlfel nővére tehát R. Eli'ezer