A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Péter Róbert: Az atyák mondásai

tudjuk ugyanis, hogy a harmadik pár Alexander (Jannai) és Alexandra korában (90 -70. Kr. e.) élt s így az első párt hozzávetőleg két emberöltővel előbbre, tehát Kr. e. 150. tájára tehetjük.1 Braunschweiger itt is felhozza a hagyomány azon nézetét, hogy t. i. az egyik a אישנ, a másik az בא תיב ןיד méltóságát viselte. Ők az elsők, kikről a Talmud feljegyezte,1 2 hogy vallási törvényt illetőleg eltérő nézeten voltak. Sota IX, 9. szerint haláluk óta nincs többé 2.תולוכשא A mondás értelme homályos és kétféle magyarázata van. Az egyik 4לובשא rendes értelmében (szőlő) veszi és így a mondás annyit jelent, hogy az első «pár» olyan férfiak voltak, kiknél szellemi felüdülés min- dig található. Ezen valószinűbb magyarázattal szemben áll a másik (pl. Qeiger) nézet, hogy לובשא a aypXri- nak elzsidósított alakja.

A következő «pár» Jchosu'a, Perahja fia és az arbelai4 Nitai. Braunschweiger5 itt is kifejezést ad

À PIRKE ABOTH-I3AN SZEREPLŐ ÍRÁSTUDÓK 399

1 V. ö. Schürer i. m. 421. 1. Brauschweiger i. m. 165. 1. Különben Antigonos és az első pár közt ür van az időben.

2 Hagiga II, 2. 3 L. Schürer, im. 421. 1.

4 Tiberiástól északra. L. Reiss—Rueckert. Atlas Scripturae

Sacrae.

5 I. m. 136. 1. 2. jegyz. Sota 47a. és Sanh. 101b. helyekre támaszkodva mondja, hogy R. Jehosu'a ben Perahja az שיא ירצונ (sic ! t. i. Jézus Kr.) mestere volt (Strack, Sprüche der Väter, 14. 1. g. JOiuda ben Tabaira gondol, tán Hag. II, 2. Sanh. VI, 8. alapján). Jézus és az említett rabbik közt azonban száz év kölönbség van s így a Talmud ezen adatait nem lehet elfogadni. Hogy Braunschweiger ezt minden kisérő megjegyzés nélkül közli, abból az általános kritikátlanságból származik, mellyel a Talmud meséivel szemben viseltetik. A dolog beható