A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900
TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS 23 egyházirodalmi iskola». Az évek folyamán sok vál- tozáson ment keresztül. Lényegében megegyezett ugyan a gyakorló iskolával, de célját és szervezetét illetőleg némileg elütött tőle. Ami a célt illeti, szépen fejezi azt ki iskolánk 1876/77. tanévben működő elnöke. «Iskolánk mondja — első éveiben beszélni tanult és pedig magyarul. Ez volt célja, mert ezzel tehetett hazájá- nak legnagyobb szolgálatot.» Ez áll az 50-es évek előtti időre. Azután, vagyis a magyar egyháziro- dalmi iskola megalapításával, midőn a magyar nyelv már kifejlődött, «iskolánk — folytatja az említett elnök — a religio védelmére képzé magát, hogy megvédje a hazát».1 A szervezetben is történtek átalakulások. A gya- korló iskola tagjait addig a rendes tagokon kívül tiszteletbeli, levelező és pártfogó tagok alkották.2 Az egyházirodalmi iskola átvette ezen tagságokat; csak a levelező tagságot törölte el, behozván helyébe a részvényes és gyűjtő tagokat.3 Mindkét új tagságnak felállítása a kiadványok nagyobb mértékben való elterjesztése céljából tör- tént. Részvényes tagok lettek mindazok, akik 4 K 20 fillért fizettek az iskola pénztárába. Ennek fejében megkapták az évi kiadványt. A gyűjtők, akik rende- sen az iskola volt rendes tagjaiból kerültek ki, a 1 Megny. gy. 1876. okt. 1-én. 2 Séda i. m. 48 s köv. 1. 3 A levelező tagok a vidéki papnevelők növendékei közül kerültek ki s az elnök felszólítására dolgozatot kellett csinál- niok. Séda i. m. 49 1.
