A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)

Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900

AZ EGYHÁZI ÉS VILÁGI KITŰNŐSÉGEK ÉRDEKLŐDÉSE 209

melyben tiszteletbeli taggá választásáért mond hálás köszönetét,1 — visszaszáll lelke a múltba, a nemzeti átalakulásunk halhatatlan úttörőinek táborába s a nagyok mellett feltűnik előtte iskolánk is. Szép múlt- jával, szép pályafutásával, hiszen már — mint mondja — egy könyvtárral ajándékozta meg a ma- gyár tudományos irodalmat.

Egész halom ilyen elismerő nyilatkozatot lehetne idézni a levéltárból.

De tettek kritikai megjegyzéseket is az iskola mun- kásságára. Ezek közül a legérdekesebbek az iskola egyik legnagyobb pártfogójának, Ihász Gábornak, észrevételei. 1877-ben az elnök találkozott vele és előadta neki, hogy az ülésteremben ki van füg- gesztve arcképe, mert az iskola hálával gondol rá a megalapítása körül szerzett érdemeiért.2 Ihász ezeket hallva, megígérte, hogy egy jobb arcképét fogja az iskolának megküldeni. ígéretét nemsokára teljesítette. Az elnök örömmel jelentette decemberben, hogy az Ígért arckép már megérkezett.3 Ugyanekkor levéllel is fölkereste Ihász az iskolát. Ebben adja elő az 1877-iki kiadvány bírálata kapcsán észrevételeit. Han- goztatja, hogy jó volna, ha a tagok bizonyos pon1 Lt. 1897/8. 24. sz. 2 1877. I. r. gy. okt. 4.

3 1877. IV. gy. dec. 23. Ez az arckép egészen 1902-ig füg- gött az ülés-teremben, amikor az újonnan való kifestés folytán levették és többé nem helyezték vissza. Ugyanez a sors érte Rudnay Sándor hercegprímás, Csajághy Sándor csanádi püs- pök, Somogyi Károly esztergomi és Nogáll János nagyváradi kanonok arcképét is, melyeket valószínűleg ugyancsak 1902-ben vettek le az ülésterem faláról. Később a könyvtár első termé- ben helyezték el az összes képeket.

Munkálatok, 72. évfolyam.

14