A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900
HÁLA, KEGYELET, JÓTÉKONYSÁG 199 Ezeket az üdvözlő iratokat a hála sugalmazta. Küldött azonban iskolánk olyan üdvözleteket is, melyeknél büszkesége adta kezébe a tollat. Ilyen volt az a levele, melyben örömmel adta tudtára Kálmán Károly adonyi s.-lelkésznek, hogy a saját kitüntetését látja abban «hogy művészi zsoltáráttételei nemzeti irodalmunk areopagja előtt az akadémiku- sok osztatlan tetszése közt olvastattak föl».1 Mert hiszen ezeknek a zsoltárfordításoknak javarésze elő- szőr az iskola kiadványaiban jelent meg. Ugyancsak ez a büszkeség nyilatkozott meg akkor is, mikor az intézetből nem rég kikerült Dedek Crescens Lajost üdvözölte azon alkalomból, hogy az Akadémia őt bízta meg a karthausiak magyarországi történetének megírásával.2 Az elhunyt jótevők kegyeletét, ha gyászünnepélyt nem rendezhetett, jegyzőkönyvi részvéttel örökítette meg iskolánk. Gróf Cziráky János, a magyar katholicizmus egyik vezéralakjának halálakor ily módon fejezte ki, hogy mennyire tudatában van a nagy veszteségnek.3 Hason- lóképen rótta le a kegyelet adóját dr. Pollák János pécsi kanonok, az iskola 1844/45-ik tanévben volt elnöke iránt is, aki az intézetből való távozásakor 600 frankos kötvénnyel alapját vetette meg az iskola jövendő virágzásának.4 Ugyancsak ez utón juttatta kifejezésre dr. Aschenbrier Antal volt egyetemi tanár 1 1883. XIII. r. gy. febr. 10. 2 1884. VII. r. gy. nov. 24. 3 1883. XIII. r. gy. febr. 10. és XIV. r. gy. febr. 17, * 1884. IX. r. gy. dec. 7.
