A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900
18 TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS Már ebben az időben nyilvánosan is fellépett a gyakorló iskola. 1832 febr. 5.-én történt határozat folytán1 az eddigi dolgozatokból kiválasztották a legjobbakat és 1833 márc. 31.-én sajtó alá rendezték. Ugyanezen évben Guzmics lapját is felkeresték dől- gozataikkal. Az 1834—38. terjedő időben nagyobb haladás észlelhető a már megszilárdult iskola kebelében. A szentatyák iratain kívül nem kerülik ki figyelmű- két a külföldi egyházirodalom jelesebb termékei sem. Olvasgatni, fordítgatni kezdik ezeket is. Próbál- gatnak eredeti dolgozatokkal is fellépni, de csak szórványosan. 1838 után azonban hova-tovább mind jobban és jobban érvényesül az eredetiség, bár a fordításokat sem hanyagolják el.2 Közben 1835-ben megjelenik a második kiadvány, melyet a következő évben a harmadik követett. És ettől kezdve minden évben meglepték az irodalmat egy-egy kötet kiadvánnyal, melyeknek tartalmát részint fordítások, részint eredeti dolgozatok tették ki. Ezekről a kötetekről a kritika nagyon kedvezően nyilatkozott. Mindjárt a harmadik kiadvány megjele- nésekor az irodalmi férfiak dicséretekkel halmozták el a lelkes kispapokat. Sőt nem kisebb ember, mint Toldy Ferenc — akkor még Schedel — a Figyelő- ben nagy reményeket fűzött az iskolához.3 A remények teljesültek. Az iskola tényleg irodalmi tényezővé küzdötte fel magát. A magyar hittudo- mányi irodalom mezeje nagyon sivár, puszta volt 1 Séda i. m. 94. 1. 2 U. a. 79. 3 Séda i. m. 97. I.
