Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 2. kötet - 70. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1907)

Negyedik könyv. Depaul szent Vince a nyomorral szemben. (1642-1660.)

E szerződés kétségkívül sokba került. Elismerte a protestáns államok politikai függetlenségét, önálló­ságát és az eretnekségnek megadta azt a társadalmi létjogot, melyért oly régóta küzdött és amely az európai katholikus egység megtörését okozta. De e pillanatban csak Franciaország nagyságát látták s ez az öröm mindenért elég vigasztalást nyújtott. Amit elértek északkeleten, ugyanazt remélték északnyuga­ton is. Már elérkezettnek látták az időt, mikor néhány győztes hadsereg Condé és Turenne vezérlete alatt meghódítja a Németalföldeket s végre is kivívja a Rajnát határvonalnak. E nélkül Franciaország egyet­len vesztett csata után az ellenséget mindjárt Páris falai előtt láthatja. Ha így az északi oldalról felszabadulnak Ausztria és Spanyolország nyomása alól, a Pyreneusok felé fordulnak. Elfoglalják Spanyolországtól Navarrát, Roussillon-t talán még Cataloniát is, amely már valósággal birtokukban volt s ahol francia alkirály- ságot szerveztek. Ez, mely után Savója és Nizza birtokával együtt IV. Henrik és Richelieu állandóan sóvárgott, betetőzné Franciaország nagyságát és megadná neki ama hatalmas körvonalakat, melyekre szüksége volt, hogy erőssé és hatalmassá legyen. Ha Mazarin csak ezért a tervért dolgozik, való­színűleg keresztül viszi. De mialatt Ausztria és Spanyol- ország megtörésén munkálkodott, hogy romjaikon fölépítse a francia nagyhatalmat, egy másik kényes terven is fáradt, melyet szintén dicső elődjétől kapott örökségül, de amelynek kivitelére nem voltak meg benne Richelieu tulajdonai. A terv : megsemmisíteni a 42 NEGYEDIK KÖNYV

Next

/
Thumbnails
Contents