Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 2. kötet - 70. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1907)

Negyedik könyv. Depaul szent Vince a nyomorral szemben. (1642-1660.)

DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE

11

Laon, Verdun, Mezieres városokban minden kapuhoz őrt állítottak, aki lándzsával szorította vissza a betolakodó szegény népséget. Baroches-ban egy szemernyi gabona sem volt mind elvitték a katonák. Ingüket is alig hagyták meg a lakosoknak. Fismes, Braisne városokban csak forrólázas és vérhasban sínylődő betegeken akadt meg a szem. Félig rombadőlt, fedetlen házakban kuporogtak a földön, minden ápolás nélkül; kenyerük, tűzifájuk, takarójuk nem volt; az élők a holtakkal vegyesen; kis gyermekek meghaltak anyjuk ölén. Végre is vagy 12.000-en éhen haltak. Capelle-ben, Catelet-ben a gabona méregdrágán kelt; a tojás ára százanként hat livre és tíz sou volt, a vaj fontja tizennégy sou-ba került. Ezekből megítélhető, mekkora volt a nyomorúság. Laon-ban, Vernin-ben, Fére-ben szánalmas látványt nyújtottak a szegények : az egyiket a bőrbetegség kiütései, a másikat vörheny borította; némelyeket kelések, másokat idült daganatok takartak; egyiknek a feje, másiknak az alteste, harmadiknak a lába dagadt meg és a mikor fölfakadt, oly nagymennyiségű genny ömlött ki és oly átható szagot árasztott, hogy ez volt a legvisszataszítóbb és legszánalmasabb képek egyike. E betegségek oka a rossz táplálkozás volt. Egész éven át növénygyökerekkel, korpakenyérrel éltek, melyet még az ebek is alig tudnának megenni. A Guise-szel szomszédos Les- quielle nevű falu egyik házában éhen halt ember csontvázára akadtak, melyet a lakásba behatoló vadállatok szétszaggattak és összerágtak. 1651-ben Reims-bcn, Réthel-ben az egész termést elrabolták,