Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 2. kötet - 70. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1907)

Ötödik könyv. Depaul szent Vince befejezi életének két legfőbb alkotását, a missiós papok és a keresztény szeretet leányainak intézményét (1652-1660.)

DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE

223

ha meg kellene is halnom, akkor is szívesen útra kelnék, mert üdvöt csak az engedelmesség szerezhet, melyet a te akaratod parancsol nekünk. És én bár öreg és roskatag vagyok, azért e készségről nem szabad lemondanom; még ha útközben biztosan elérne is a halál, a lelkek üdve érdekében el kellene mennem akár Indiába is. Ne gondolják, hogy Isten az egészségre és az erős testi szervezetre tekint; ő csak jóakaratunkat és igazi, őszinte elszántságunkat nézi, mely még életünk kockáztatásával is minden alkalmat megragad az ő szolgálatára.»

És ennek a szeretetnek meddig kell terjednie ? Egészen az önfeláldozásig. «Kezünk munkája, arcunk verejtéke árán is szeretnünk kell az Istent. A felebarátot szolgálni kell javainknak, életünknek kockáztatásával is. Mily boldogság volna, ha szegényekké lennénk, midőn másokkal a szeretetet gyakoroljuk. Igen, bár megengedné az Isten, hogy koldulással tengessük étetünket és a hidegtől összetörve, agyongyötörve egy kerítés mellett kelljen meghúzódnunk éjszakára. És ha ekkor egy járó-kelő azt mondaná valamelyikünknek: «Szegény missiós pap, ki kényszerített tégedet a nyomorúságra? mily szent büszkeséggel lehetne válaszolni : «A keresztény szeretet!«! — Ó mily becsülete lenne ennek a szegény papnak Isten és az angyalok előtt? !»

így kerültek elő Depaul szent Vince leikéből azok a kincsek, melyeket nyolcvanöt év tapasztalata ott összehalmozott. Alig néhány hónap választotta el halálától ; úgy tűnt fel, hogy szép leikéből új