Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 2. kötet - 70. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1907)

Ötödik könyv. Depaul szent Vince befejezi életének két legfőbb alkotását, a missiós papok és a keresztény szeretet leányainak intézményét (1652-1660.)

DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE

205

egy pénteki nap estéjén tartott ülést, mely alkalommal szent Vince körülbelül így beszélt. Először megmagyarázta, miért késtek oly sokáig szabályaik; majd hozzátette, hogy a késedelem épen nem ad okot a sajnálkozásra. «Ha mindjárt kezdetben szabályokat adunk, mielőtt a kongregáció megkezdte működését, azt lehetett volna mondani, hogy emberi gondolat és tervezgetés, nem pedig az isteni gondviselés műve áll előttünk. Azonban, uraim és testvéreim,a mi szabályaink és mindaz, ami kongregációnkhoz tartozik, előttem érthetetlen módon keletkeztek. Én erre soha sem gondoltam; az egész dolog lassanként érlelődött, anélkül hogy bárki is okát tudná adni. Én bevallom, hogy mikor Isten ezen kegyes elrendezésére gondolok, mellyel örök céljaiért kongregációnkat egyházában életre hívta, egészen zavarba jövök és azt hiszem, hogy álomkép lebeg előttem, nem a való. Nem mi voltunk az alkotók, ez nem embertől ered. Itt Isten keze működött. Vagy talán emberinek gondolják azt, amit az emberi értelem nem is sejtett, amit az akarat nem kívánt s érdekében egy lépést se tett? Ami első missionáriusaink ép úgy nem gondoltak erre, mint jó magam ; minden sejtelmünk s reményünk ellenére fejlődött így a dolog.

És ha azt kérdeznék tőlem, hogyan honosodtak meg a társaság gyakorlatai, hogyan jegecesedett ki különféle szokásainak s foglalkozásainak gondolata, nem tudnék válaszolni és nem tudnám az okát megmondani. Itt van Portail úr, ki ép úgy látta a kis társaság eredetét, mint én, ő is megmondhatja, hogy