Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Első könyv. Isten előkészíti Depaul szent Vincét fontos hivatására
42 ELSŐ KÖNYV örömet keltett tehát e levél ; mennyire magasztalták a gondviselés szándékait és a kegyelemnek eme csodáit! Valóban Depaul Vincének mindent el kellett mondani ezen levélben. E levélben úgyszólván csak megaláztatásokról és tapasztalatairól beszél. Mégis mikor ötven év múlva egy másolata kezébe került, nagyon soknak tartotta, amit elmondott és minden rendelkezésére álló eszközt fölhasznált, hogy megsemmisítse. Még nyolcvannégyéves korában, kevéssel halála előtt is nyomozást indított, hogy fölfedezze és tűzbe dobhassa.1 1 Fönmaradt Depaul szent Vince titkárjának, Ducourneau testvérnek egy kedves levele, mely elárulja, hogyan játszották ki szentünknek ezen szándékát. A levelet de Saint-Martin dax-i kanonoknak, Depaul szent Vince benső barátjának írta, ki mikor a föntebbi levelet fölfedezte a családi okmányok között, másolatot küldött róla a szentnek. Ez azonnal tűzre dobta és hogy egészen megsemmisíthesse, nagyon kérte eredetijét is. «Parancsot kaptam, Uram, hogy addig is, míg maguk megtehetik, levelet írjak Portail, d’Horgny és Alméras nevében ; mély alázattal köszönetét mondanak a nekik küldött iratokért. Nincs semmi a világon, minek jobban megörültek volna, mert tartalmuk miatt egykor jelentékenyen elő fogják mozdítani a szent férfiúnak tiszteletét, ki azokat írta. Közülünk senki sem tudta biztosan, hogy Barbárországban is volt, még kevésbbé, hogy gazdáját is megtérítette. Részemről csodálom ennek az aposztatá- nak megtérését és bámulom szolgájának alázatosságát, azt a bizonyosságot, mellyel kiszabadulását előrelátta és azt a megnyerő modort, mellyel az embertelen törököknek, de főleg az orvosnak szivéhez férkőzött, ki tudós titkaiba is beavatta. De higyje el kérem, még jobban csodálom azt a lelki erőt, hogy mindezekről egy árva szóval sem tett említést a kongregáció egy tagja előtt sem, noha beszéd közben ezerszer kínálkozott alkalom azon tizenkét-tizenöt év alatt, mióta a foglyok kiváltásával foglal-