Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Első könyv. Isten előkészíti Depaul szent Vincét fontos hivatására
24 Hébrard-nak két kis gyermeke volt : Renaud és János. Ezeket kellett a szünidőben tanítania. A fiatal nevelő jámborságával, ügyességével és egész magatartásával annyira lebilincselte környezetét, hogy mikor két hónap múlva visszatért Toulouse-ba, de Orossoles Hébrard és jámbor neje inkább gyermekeiktől váltak meg, mintsem hogy azokat válasszák el szent nevelőjüktől. Vincével ment tehát a két gyermek is. Míg ő az egyetemi előadásokat hallgatta, a gyermekek valamely kollégiumban voltak; szabadidőben azután tanította őket. Depaul Vince két első tanítványához csakhamar mások is csatlakoztak; így többek között két unokaöccse la Valette Jánosnak, a jeruzsálemi szent János lovagrend vitéz nagymesterének, ki Malta szigetét hősiesen megvédte Szolimán egész hadereje ellen s e tette által a keresztény Európa biztonságát és hírnevét dicsőségesen megoltalmazta. D'Épernon herceget, a két fiatal gyermeknek közeli rokonát, szentünknek tapintatos és áldozatkész gondossága annyira meghatotta, hogy ezóta mindig bizonyos tisztelettel tekintett reá s hosszú évekig sajnálta, hogy nem sikerült őt püspökké tennie.1 E szűkkörű társaságban élt a fiatal Vince mindaddig, míg theologiai tanulmányait hét év múlva be nem fejezte; nemcsak tanítója, hanem atyja is volt a gondjaira bízottaknak. Mikor a hittudományok boros- tyánosa lett, Petrus Lombardus második könyvét kellett magyaráznia. Nevét a Gallia Christiana szerzői is felemlítik s megadják neki a hittudományok tudora ELSŐ KÖNYV 1 Collet. t. 1-er, p. 10.
