Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)

Harmadik könyv. A szeretet nagy hadseregeinek megteremtése. (1633-1642.)

DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE

431

ruházatukat. «Oh, kedves leányaim ! kitől eredhet a nagyszerű gondolat, hogy a keresztény szeretet leányainak társulata világi ruhában szolgáljon az egyháznak?»1

Majd jóval később, a szabályok jóváhagyásakor azt olvassuk, hogy «a keresztény szeretetről nevezett nővérek isteni sugallat következtében társaséletre határozták el magukat, anélkül azonban, hogy a világi ruházatról lemondanának».1 2

Ruházatuk ugyanolyan volt, mint a Páris környékén lakó parasztasszonyoké: szürkés színű köntös, mely alól kilátszottak a kézcsuklón szorosan összegombolt ingujjak; fehér gyolcsból készült kis fejkötő vagy fejkendő, mely eltakarta a hajzatot; a fejkendő felett egy fehér vászonból való szárnyas fejdísz, melyet cornette-nek neveznek. Némelyek szerették volna, ha e jó leányok, akiknek szabályaik értelmében az utcákon is meg kellett jelenni és a betegágyaknál időzni, legalább is valami fátyollal fedik be arcukat. Szent Vince azonban tiszteletet parancsoló merészséggel csak ennyit válaszolt : «Szerénységük legyen a fátyoluk».

Végre, hogy megadja művének igazi jellegét, nem csupán az ünnepélyes fogadalmakat mellőzte el, melyek az örökös klauzura kötelezettségét vonnák maguk után, nemcsak tudni sem akart bármi néven nevezendő örökös fogadalmakról, hanem leányainak erényességében feltétlenül megbízva, csak egy évi fogadalmat

1 Maynard, t. III, p. 219.

2 Approbation du cardinal-légat, 8. juin 1668.