Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Előszó az első kiadáshoz
ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ 5 dijon-i püspöknek életrajzában fogott ez új irányhoz ; e munkában már feltűnik szigorúan kritikus természete. A művészet egy egésszé forrasztja az adatokat; szétválogatja, elhelyezi és oly pazar fénnyel sugározza be, minőt csak megenged az anyag természete. A kicsinyességig menő művészi gondoskodás sohasem hagyja el Bougaud-t, akár a mindenben legfontosabb részt, a tárgyalást, az anyag elrendezését tekintjük, hol a költő is ordo lucidus-t követel, akár pedig a stílust vesszük figyelembe, melyen folyton dolgozik, melyet folyton csiszol, míg mélyreható elmélkedés után egészen hozzá nem idomította a tárgy természetéhez. És ezt nem puszta formaszeretetből teszi, hanem a papnak, az apostolnak lelkiismeretességét párosítja a művész aggályos körültekintésével, jól tudva, hogy a rosszul Írott könyvek nemcsak életet nem sugároznak, hanem a lelkeket is hidegen hagyják, következőleg kétszeresen célt tévesztenek. Sokan tanulmányozták, sokan megírták már Depaul szent Vince életrajzát. Időrendet tekintve, valamennyi életírója között Abelly foglalja el az első helyet, ki elég szerencsés volt személyesen is ismerni Depaul Vincét; e helyet értékre nézve is valószínűleg mindvégig meg fogja tartani, bár egy-két dolog hiányát nem vesszük jónéven a becses műtől. Abelly-t a maguk nemében érdemes életrajzok követték, melyek értékét kétségbevonni vagy kicsinyelni egyáltalán nem szándékozunk. Bougaud, ki utolsó a többiek között, annyiban volt szerencsésebb, hogy egy eddig kiadatlan, csak pár év előtt közzétett munkát is fölhasználhatott: a szent leveleinek terjedelmes gyűjteményét.
