Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Előszó az első kiadáshoz
ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ 3 látszólag alárendelt helyet foglalnak el, bármily nagy is fontosságuk. Bougaud azonban nem úgy gondolkodott. Természeténél fogva munkára volt hivatva; nem maradhatott tétlen azon tizennyolc év alatt sem, melyet az orleans-i püspök mellett töltött, ki valószínűleg századának legmunkásabb embere volt. Visszatért tehát első szándékára: szentjei által akarta beragyogtatni a kereszténységet és a szentek rengeteg birodalmában nevet keresett, melyet legtöbb haszonnal lehetne beállítani a jelen küzdelmeibe, hogy elbűvölje, fölrázza korunk gyermekeit. Először szent Lajosra, e nagy királyra és nagy szentre esett gondolata, kinek nagysága szentségében találta föl biztos alapját. Utóbb azonban más, modernebb nevet választott, mely sokkal nagyobb közvetlenséggel érinti a mai kor gyermekét — és Depaul1 Vincében oly egyén életrajzát alkotta meg, ki a XVII. században megvetette alapját azon hatalmas műveknek, melyeket az egyház a XIX. században volt hivatva befejezni. A XIX. század a demokrácia jegyében született. Már medrében is alig lehet visszatartani — mondotta Royer-Collard. Ma mindenki a nép szolgálatában 1 A magyar irodalomban szent Vincét családi nevén Paulainak, vagy Páli-nak szokták nevezni. Minthogy az idegen nyelvű vezetékneveket a magyarban is úgy kell írni, mint az eredetiben, a fordítók, az igazság kedvéért szakítva az általános szokással, a szent nevét mindenütt Depaul-nak írják. A kiírást illetőleg Bougaud de Paul alakot használ, azonban a szentnek szülei s maga a szent is mindig Depaul-t írt. így található föl neve a családi okmányokban is. (L. Vincent Depaul, ou le génie de la charité, par Alphonse Brussant. Paris. 1851. 155,156. 11.) A Paulai, Páli, vagy helyesebben pauH előnévnek semmi alapja sincs. 1*
