Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását
288 MÁSODIK KÖNYV zavarokat csináljon, de még inkább kész, hogy megmegbánja azokat. Szóval semmikép sem alkalmas a tanácsadásra, támogatásra, vezetésre, uralkodásra. A haldokló Richelieu Mazarin-t ajánlotta ugyan a királynak, de Mazarin alig öt hónapja vezette még az ügyeket s bár nem egy tanujelét adta fényes tehetségeinek, mégsem lehetett benne felfedezni a jövendő nagy államférfiát. A király, bár alig ismerte őt, megtette első miniszterévé, vele töltvén be a Richelieu halálával megüresedett helyet. Fontolgatásainak eredményeként XIII. Lajos végrendeletet diktált Chavigny miniszternek, melyben a királynét nevezte ki regensnek, testvérét Gaston herceget pedig az ország főkormányzójává tette. Lehetetlen volt máskép intézkednie. Azonban melléjük rendelte a kormánytanács fejéül de Condé herceget és a szolgálatban levő minisztereket, kik hivataluknál fogva elmozdíthatatlan tagjai voltak a kormánytanácsnak. Remélte a király, hogy ezen ellensúlyozó intézkedése által elejét veszi az esetleges zavaroknak és semmit sem mulasztott el, hogy okos, szilárd kormány maradjon országa élén. Ezen óvóintézkedéseken kívül nagy politikai éleslátással jónak látott tenni még egy másikat is, hogy a végrendelet érvényét egészen biztosítsa. Minden előkelő és befolyásos embert, kik ez időben az udvarban vagy Párisban tartózkodtak, szobájába rendelt; ide hivatta a királynét és Orléans herceget, valamint a parlament első elnökét is, egyenesen e célra választott számos tagú küldöttség élén. Ágyából vallásos, jámbor és fenséges beszédet in
