Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását
DEPAUL SZENT VINCE ÉLETE 275 ki midőn Cornet Miklós felett halotti beszédet tart, siet megragadni az alkalmat, hogy néhány mestervonással hű képét adja a janzenizmusnak. Pár röpke szóval egyszerre eloszlat minden sötétséget. «Két veszedelmes betegség gyötri napjainkban az egyház testét; némely hittudóson bizonyos veszedelmes és embertelen kedvezés, gyilkos szánalom vett erőt, mely a bűnösök keze alá vánkosokat varr 1 és szenvedélyeikre velők mentséget kerestet. Mások meg ép oly túlzással, nagyon is igazságtalan szigor alatt fogva tartják a lelkiismeretet; nem tudnak eltűrni semmiféle gyengeséget ... ; egy másik túlzással lerontják a jámborság szellemét, mindenütt újabb bűnöket keresnek és azzal terhelik az emberi gyarlóságot, hogy az Istentől ránk rótt terhet túlhajtják. Ki ne látná, hogy e szigorúság csak felfuvalkodottábbá teszi az elbizakodottságot, táplálja a gyűlöletet, támogatja a büszke hangot és a gőgös különcködés szellemét; az erényt nagyon is terhesnek tünteti fel, az evangéliumot túlzónak, a kereszténységet lehetetlennek mondja?»1 2 Büszke fájdalom, gőgöskülöncködő szellem, szigorúság, mely csak táplálja az elbizakodottságot: Íme, hű képe Saint-Cyran apátjának és követőinek! Bossuet folytatja: «Legnagyobb erővel akkor tombolt e vihar, mikor a hittudományi kar szindikátusa volt (Cornet). Midőn látta, hogy szél kerekedik, felhők tornyosulnak, s a hullámok mindjobban és jobban 1 Ezek, 13, 18. 2 Bossuet; Paris, Louis Vivès, 1864., t XII., p, 669. 18*