Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)

Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását

202

MÁSODIK KÖNYV

vannak olyanok is, kik hathatósan magasztalják Istent életszentségük által.»1

Ily keményen kellett magáról beszélni, hogy joggal mondhasson másokról szigorú ítéletet. Ily körülmények közt nem csoda, ha mindenfelől özönlöttek Saint-Lazare-ba a szentgyakorlatokra. Öt-hatszáz ifjú pap ment oda minden évben. Közöttük Franciaország szine-java. Meg kell említenünk Olier-t, ki nemsokára a Saint-Sulpice-t alapítja;1 2 de Ráncé Armandot, ki megújítja a trappisták szervezetét (1648) ;3 Fleury-t a híres történetírót, Bossuet-t, ki nemsokára így ír XI. Kelemen pápához: «Ifjú korom óta ismertem tisztelendő Depaul Vince atyát, akinek jámbor előadásaiból sajátítottuk el a keresztény életszentség és egyházi fegyelem igazi alapelveit : visszaemlékezni életem eme korszakára még ma is határtalan örömet okoz».4

Mily sokat idézhetnénk még: nyolcvannál több püspököt és számtalan hittudóst. «Óh uraim, - mondá szent Vince papjainak, — nem tudományuk vagy ékesszólásuk művelhet jót, sem a szép előadások, melyeket nekik tartanak : ők tanultabbak mint mi. Legtöbbje a hittudományok borostyánkoszorúsa, licenciatusa vagy jogtudor s alig találnánk közöttük olyat, ki a bölcselettel vagy a hittudományok jó részével tisztában nem volna. Naponta vitatkoznak e tárgyakról s e téren alig mondhatunk nekik valamit, ami isme1 Maynard, t. II, p. 33—34.

2 M. Faillon, Vie de M. Olier, I, 69.

3 M. Dubois, Vie de l'abbé de Ráncé, I, chap. X.

4 Floquet, Etudes sur la vie de Bossuet, t. I, 163.