Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Második könyv. Depaul szent Vince megkezdi a papság reformálását
194 MÁSODIK KÖNYV sére.» A püspöknek is az volt a meggyőződése, hogy más út nem vezet a keresett célhoz. De mit tegyen a siker érdekében ? Éjjel-nappal ezt hányta-vetette elméjében, attól is tartva, hogy minden tekintélye hajótörést szenved a jelöltek rosszakaratán. Időközben 1628 júliusában a püspök egy utazás alkalmával összetalálkozott szentünkkel ; a szó ugyanezen tárgy körül forgott. Egyszer csak lezárultak a püspök szempillái, mintha mély álomba merült volna. De csakhamar felnyitván szemét : «Nem aludtam, — úgymond, — csak gondolkodtam a pappá szentelendők előkészítésének leghelyesebb módjáról. Jelenleg nem tudok okosabbat, minthogy néhány napig magamnál tartom, s rendszeres beszédek alakjában oktatom őket mindarra, mit tudniok, - az erényekre, melyeket gyakorolnak kell». «Oh, méltóságos uram! — szakítá félbe szent Vince ihleteden a püspököt, megszokott alázatos hangját szokatlanul magasra emelve, - e gondolatot Isten sugalmazta; ime a nagyszerű eszköz, mellyel egyházmegyéje papságát lassankint helyes útra terelheti.» A beszéd folyása sokáig e mederben haladt, szentünk bátorította a püspököt, ki mindjobban és jobban beleélte magát imént támadt jó gondolatába. «Önön a sor, hogy segítsen a kivitelben, mondá válás közben Potier püspök. Én mindent előkészítek, ön pedig írja össze a lelkigyakorlatok napirendjét és állítsa össze, hogy mikor milyen tárgyról kell beszédet mondani. Aztán jöjjön el Beauvais-ba tizenöt vagy húsz nappal a legközelebbi papszentelés előtt.» — «Engedelmeskedem, — válaszolt szentünk, — mert egy püspök szájából jövő szó sokkal nagyobb biztosíték,
