Bougaud Emil: Szent Vince élete és a missiós papok kongregációjának megalapítása. 1. kötet - 69. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1906)
Első könyv. Isten előkészíti Depaul szent Vincét fontos hivatására
124 plébánosa, a tartományfőnök megtiszteltetésnek vették, hogy beléphettek az elsőbe; a város legelőkelőbb és leggazdagabb hölgyei pedig, hogy a második tagjai lehettek. Rövid három hónap múlva már csodás eredményt mutatott fel az egyesület; több, mint háromszáz szegénynek adott lakást, táplálékot, egyszóval teljes ellátást. Az egyesület alaptőkéjét a papságra és a gazdagokra kivetett évi járulékból — legyen az pénz, vagy termény — hozták össze; ehhez járult még az egyesület részére átengedett némely pénzbírság, az összes városi vám s végül a mâcon-i úrleányoknak vasárnaponként megejtett gyűjtése. így elérte szentünk, hogy az egész plébánia szívesen adta könyör- adományait a közösbe, mert átlátták, hogy így jobban lehet segélyezni, rendszabályozni és istápolni a város szegényeit. Midőn mindez megvalósult, szentünk váratlanul eltűnt. Még pedig teljes incognitóban. De erre nagy szüksége is volt, mert máskülönben nem térhetett volna ki a nyilvános ünnepeltetés elől. Maga szent Vince mondja el ezt Le Gras asszonyhoz írott egyik levelében : «Mindenki örömkönnyeket hullatott; a városi tanácsosok oly nagy előkészületeket tettek elutazásomra, hogy én az ünnepeltetés kikerülése végett kénytelen voltam titokban távozni.»1 így tehát, tizenhét évi tépelődés után felismerte tulajdonképeni élethivatását. Önkénytelenül talált reá. Működését két új, igazán bölcs és célszerű, de abban az időben elég merész alkotással kezdette és már e ELSŐ KÖNYV 1 Lettres, t. I, p. 108, n° 101.
