Scheeben M. József: Az isteni malaszt fensége - 68. évfolyam (P. Nieremberg nyomán) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1905)
4 AZ ISTENI MALASZT FENSÉGE 5. Sajnos, hogy ez az édes és magasztos titok közöttünk, keresztények között is olyan kevéssé ismert, pedig a szentírásnak és az anyaszentegyháznak tanítása bőséges fölvilágosítást nyújt nekünk róla. A malaszt ismeretének eme hiánya annál fájlalan- dóbb, mivel méltóságunk fenségét, reményeink nagyságát és Krisztus érdemeinek kimeríthetetlen gazdagságát csak ezen ismeret érteti meg velünk teljes mértékben. De ez a hiány káros is, mert belőle önkénytelenül folyik egyrészről a malaszt lekicsinylése, másrészről a bűn semmibevevése. Ha a keresztény lelkek megbecsülnék a malasztnak értékét, ha mindjobban megértenék annak mibenlétét, akkor az egész kereszténység élete bizonyosan szebb fénynyel világítana, akkor az a sok szemrehányás hitünk ellen bizonyosan elhallgatna, és az a sok elégedetlenség bennünk és körülöttünk, mely életünket keseríti, mihamar megszűnnék. 6. A malaszt szavának említésénél általában hajlandó az ember pusztán a bűn miatt elveszített kegyelemnek némi visszaszerzésére gondolni, vagy a jó Istennek ama működésére, melylyel gyenge természetünket a bűn elkerülésére és a jónak gyakorlására segíti. A bűnnek megbocsátása, az oltalom a gonoszság ellen, a segítség a jó gyakorlására mindenesetre a malaszt hatása. De mindez még nem fejezi ki a malaszt lényegét, mindez még nem meríti ki teljes értékét. Bűneink megbocsátása mindenesetre malasztja Istennek, mert újra megszerzi ama kegyes szeretetet,melylyel Isten a bűn elkövetése előtt magához ölelt. Épen ezért