Scheeben M. József: Az isteni malaszt fensége - 68. évfolyam (P. Nieremberg nyomán) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1905)

Ötödik könyv. A malaszt megszerzése, fölhasználása, gyarapítása és megőrzése lelkünkben

Ha csodával nem is gyógyítják meg a betegeket és nem is szaporítják meg a kenyeret, mint az Üdvözítő, mégis művelnek csodát, az odaadás, önfeláldozás, önmegtagadás és a szeretet csodáit. Csodák ezek, a malaszt csodás erejéből fakadók.

10. A szeretet ezen szelleme épen napjainkban dolgozik megújult erővel - jeléül annak, hogy méltatlanul cselekszünk, midőn napjainkban kislelküleg tekintünk az egyházra. Nem, Isten nem hagyta el országát. Bár sok minden elvesztette benne erejét, mégis napról-napra gyarapodik benne a szivek száma, a melyeken uralkodik a szeretet szelleme.

És te, keresztény olvasó, nem akarnád ezt az irányt követni? Nem akarod az isteni Üdvözítőnek földi életét és működését folytatni ? Hív az Isten, ösztönöz Krisztus malasztja. Hordozd körül szemedet és látni fogod sok embernek kimondhatatlan nyomorúságát. Senyvednek, pusztulnak, s velük vész nagy méltóságuk. ínségük és nyomorúságuk síró hangján szere- tetet és részvétet kérnek tőled. Ha fájdalmas panaszuk nem indít meg és ha nem segítesz, a hol tudsz, akkor méltatlan tulajdonosa vagy a szent malasztnak, mert a malaszt szeretet, a szeretetnek pedig társa az irgalom. Akkor ne számíts te sem Isten bőkezűségére, ha malasztját kéred.

«Boldogok az irgalmasok, mert irgalmasságot nyernek.»1 «Kérjetek és adatik nektek.»2 Az irgalmas szeretet Isten előtt annyira kedves és érdemet szerző,

1 Máté, 5, 7.

2 Luk. 6, 38.

ÖTÖDIK KÖNYV 507