Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 2. kötet - 67. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1904)

Huszonhatodik fejezet

HUSZONHATODIK FEJEZET.

245

Ezen előzmények után ötvenöt kérdést intéztek Chantal anyához, melyek felölelték szalézi szent Ferencnek egész életét, erényeit, munkáit, csodáit. Negyvenkét óráig felelt azzal a nyíltsággal, határozottsággal és pontossággal, mely jellemének természetes ékessége volt, és a szent püspök szivének beható ismeretével, melylyel csak ő rendelkezett. Vallomásait legújabban kiadták.1 Valósággal föllelkesítette a jámbor lelkeket és a tapasztalt bírákat. Szalézi szent Ferenc egyik utóda napjainkban, Rey annecy-i püspök, fölkiáltott : «Sohasem tudom kifejezni a benyomást, melyet az elragadó olvasmány rám gyakorol. Lángra gyűl az ember szive, ha az ihletett, isteni sorokat olvassa. Sokszor megtelnek a szemek könyűvel, s a szeretet lángja, mely előttünk lobog, valóságos nap : megvilágítja, melegíti, erősíti a lelket, ha e nagy lélek közelségébe jut. Ezerszer ismétlem még és igaz is marad, hogy Chantal anya vallomásaiban találjuk meg szentünknek igazi életét».2

Mikor az első vizsgálatot befejezték és a jelentést elküldték Rómába, a bírák elváltak épen, mikor kitört a pestis, melynek történetét az előbbi fejezetben mondtuk el. A megszakított vizsgálat három vagy négy évig szünetelt. De 1631-ben, mikor már a csapás megszűnését remélték, Chantal anya, ki szerette volna a fontos ügyet minél előbb befejezni, kérte a biztosokat, hogy minél előbb jöjjenek. De ezek csak 1632-ben találkozhattak. Frémyot Endre nagy betegen érkezett, de

1 Beaudry abbé kiadása.

2 Rey püspök levele Beaudry abbéhoz, 1837. jan. 27.