Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 1. kötet - 66. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1903)

Bevezetés

BEVEZETÉS.

43

kező századoknak kellett ez intézmény szépségét föl- tárniok, hiszen úgyszólván számukra készült. Oly idők következtek, midőn az emberek már nem értették többé az imádságot és bűnbánatot; midőn csupán a földiekkel törődtek s ezerszer többre becsülték a testüknek tett szolgálatot, mint lelkűk gondozását ; midőn a vallásnak legmagasztosabb, legdrágább jótéteményeit nem ismerték el és új csodára volt szükség, hogy őket újra megszeressék, előttük újra meghódoljanak. Az irgalmas nővér volt ez a csoda. És mivel az anyagi élvezeteket hajhászó kor egyszersmind a szerencsétlenségeknek és könyeknek kimeríthetetlen forrása, képzelhetünk-e alkalmasabb csodajelet? Midőn utcáinkon, nyilvános helyeinken, munkásaink padlásszobáiban, a harctereken föltűnik az irgalmas nővérnek fehér főkötője, tiszta nyílt tekintete, jótevő keze, még az istentelen szív is megindul. S ha az emberiség nem méltányolja a Visitatio és a kármeliták rendjét, megérti az alázatos szüzet, a ki sebeket kötöz, fájdalmat enyhít, könyeket szárít föl s szüzessége sérelme nélkül, anyaként neveli, táplálja az elhagyott kisdedeket.

így arányúja Isten segítségét a nyomorúságokhoz, így kelnek életre az egyháznak megtépett, de szere- tetben kifogyhatatlan szivéből, kebléből az emberiség minden válságos helyzetében a legszebb intézmények, megfelelők a lelki szükségleteknek és a társadalom bajainak.

Ha valaki nem ismerné szent Chantal élettörténetét, csak jellemét és ha meg kellene jelölnie e három szerzetesrend közül, melyiknek volt ő az édes anyja,