Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 1. kötet - 66. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1903)
Bevezetés
38 SZENT CHANTAL ÉLETE Ilyen példákat fölhozni mindig tanulságos. És melyik kor szorul rájuk jobban, mint a mienk? Hol láthatni általánosabb jellemhiányt és szívtelenséget? Mikor volt szükségesebb a gyönge lelkekbe a nagy példák üde levegőjét lehelni ? íme az első ok, mely a történet megírására indított s az első, de nem egyedüli haszon, melyet belőle remélek. II. Ama vigasztaló események sorában, a melyek szent Chantal idejében a francia egyházra dicsőséget árasztottak, különösen egy hívja föl figyelmünket, mert a többinél talán jobban mutatja a katholicizmus életerejét. A szerzetesélet terén feltűnt jelenségekről akarok szólani. A francia női kármelita-rend, a Visitatio és az irgalmas nénék rendje oly alakulások, melyek nemcsak eltérők egymástól, hanem sajátosak és önmagukban tökéletesek s csodálatosan alakultak ki, hogy épen eltérésükkel feleljenek meg koruk szenvedéseinek és bajainak. Legyen szabad röviden vázolnom mind a három szerzetnek képét, leírnom eltérésüket és egyezésüket, hogy olvasóim könnyebben megértsék történetünk főbb eseményeit. A kármelita apáca szegényes és szigorú életet él. Puszta földön hál, mezítláb jár, az évnek majd minden napján bőjtöl, gyakran vérig ostorozza magát, így szabadítja föl lelkét a test nyűgétől, így teszi alkalmassá a szemlélődésre. A világtól elválasztja a
